Regény és film
"Hogyha az ember szeret valakit, tudjon lemondani róla."
(Deckard)
1. Egy atomháború kiirtotta az állatokat és a növényeket. A Föld sugárfertőzött élettelen bolygó, az emberek nagy része más bolygókra (gyarmatokra) költözött, csak töredékük maradt az anyabolygón. A gyarmatosítást a replikánsok (másolatok) rabszolgaként végzik. Ezek olyan mesterségesen előállított élőlények, amelyeket gyártanak, ám nem gépek, hanem élő organizmusok. Mindenben hasonlítanak az emberre, de evolúciós szempontból fejlettebbek. Felnőttként lesznek legyártva limitált élettartammal. Nem lehet megkülönböztetni őket az embertől, csak egy érzelmi reakciókat mérő teszttel. Megadott célra, megrendelésre gyártják őket, emlékeket implantálnak beléjük, és rabszolgaként tartják őket. Több rabszolgalázadás után kitiltják őket a Földről, a gyarmatokon kell maradniuk. Az illegális visszatérőket a fejvadászok kiiktatják.
2. Ez az alaptörténet, amivel a film (1982), és az ötletet adó regény az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968) indul. A film lényegesen eltér a regénytől, csupán egyes pontokon igazodik hozzá. Maga a regény a sci-fi új iránya, ahol már nem a tudományos technológia, hanem a filozófia, a metafizika a fő száll. A regény a cyberpunk nyitánya, a film pedig a kezdete. A biotechnológia, a genetikus mérnökök kész tény a történetben, nem azzal foglalkozik hogy ez miként valósul meg, hanem filozófiai-etikai vonzataival. Mikortól ember az ember, mitől ember az ember? A főszereplő Rick Deckard (Harrison Ford) fejvadász neve tudatosan hajaz Descartes nevére. Az egész ötlet ugyanis tőle, az 1637-ben megjelent Értekezés a módszerről című művében jelenik meg. Descartes fölvetése az, hogy ha lennének olyan gépek, amik teljesen azonosak lennének velünk emberekkel, akkor milyen módszerrel lehetne rájönni, hogy ki ember és ki nem.
3. A film ötletét adó regény írója Philip K. Dick (1928-1982) a film bemutatója előtt négy hónappal meghalt. Ott volt a forgatáson és mindennel meg volt elégedve, az átírással is. Dick enyhe fokú, kezelést nem igénylő skizofréniában szenvedett. A replikánsokban az úgynevezett normálisoktól eltérő emberek másságát ábrázolta (nála androidok), ez fő motívuma. Regénye mint irodalom tele van hibákkal, a film nagyságrendileg jobb, drámaibb, kifejezőbb. Ridley Scott filmjét a Nyolcadik utas a halál után rendezte, összesen hét változatot ért meg, a 2007-es végső vágást tekinthetjük véglegesnek. Filmjét látványa, hangulata, etikai-metafizikai problémafelvetései kultfilmmé tették. A 2017-es folytatást Denis Villeneuve rendezte Ridley Scott producer vezetésével.
4. A második részben a történet szerint 30 évvel később már új engedelmes replikánsok vadásznak a régi bujkáló replikánsokra. Ennek ellenére az emberek többségétől megvetésben részesülnek, az átlagember élvezi, hogy lenézhet valakit, akinél különbnek hiszi magát. Deckard (a 35 évvel öregebb Harrison Ford) is megjelenik a film második felében. A történet akörül forog, hogy az első részben kialakult kölcsönös vonzalom Deckard és egy replikáns nő között gyermeket eredményezett. Mármost a replikánsokat gyártó cég szeretne a gyerek nyomára bukkanni, hogy a titkot megfejtve még több replikánst gyárthasson replikánsok születéses létrehozása által. A Szárnyas fejvadász 2049 az első rész mondandóját elmélyíti és új szempontokat vonultat föl. Amíg az első rész témája a halál, addig a másodiké az élet.
5. Érdekes látni, hogy 1982-ben miként képzelték el 2019-et. Repülő autók, de nincs internet, nincs okostelefon. A rendkívül ritka telefonálás nagy képernyős készülékekkel zajlik, ahol a telefonáló a képernyőn látható. A második rész ehhez igazodik, bár van fejlődés, például már nincs szükség tesztre a replikánsok felismerésére, elég belenézniük egy kis szerkezetbe, máris megjelenik a gyártási számuk.
6. Ridley Scott elképzelése az volt, hogy Deckard is replikáns, erre mindkét részben történik utalás, ám a nézőre van bízva ennek eldöntése. Nos a regényben, amit Scott nem olvasott, egyértelműen le van írva, hogy nem replikáns, és mindkét film is ezt támasztja alá. Scott csupán kérdésessé teszi a dolgot jelezve ezzel, a létről való töredékes tudásunkat.
7. "Gondolkodom, tehát vagyok." Descartes filozófiai alapelve, amit az Értekezés a módszerről című munkájában fogalmazott meg, a filmben is elhangzik, méghozzá egy replikáns nő szájából. Akit foglalkoztat a megkerülhetetlen halál és ezáltal az élet, tehát a Lét problémája, az a filmeket az alábbi linkekre kattintva megtekintheti.
Irodalom
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? Agave, 2005.
René Descartes: Értekezés a módszerről. Műszaki K., 2000.