Bevezető
A következőkben Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus (ELTE-TTK Atomfizikai Tanszék) pszichoakusztikus kísérleteket bemutató videóival ismerkedhetünk meg. A pszichoakusztika interdiszciplináris megközelítése a hangoknak, lényegében a szubjektív hangértelmezés vizsgálata. Eredményei szociálpszichológiai és filozófiai szempontból fontosak. Az érzékszervek hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A hangok esetében az agy kiegészíti a hallottakat egyrészt a feldolgozás folyamatában, másrészt a látás segítségével, ami sok esetben a valóságtól eltérő eredményre vezet. Még érdekesebb az, hogy a látás után immár a hallás esetében is megállapíthatjuk, hogy az emberek különféleképpen értelmezik az érzékszerveik által közvetített információkat. A teljesen eltérő értelmezés szociálpszichológiailag arra világít rá, hogy amikor az egyformaságra, a csoport- vagy nemzetszemléletre törekvő közösségek kiközösítenek egyéneket vagy csoportokat, akkor nem deviánsokról van szó, hanem olyanokról, akik azért gondolkodnak másként, mert más valóságban élnek, ami ugyanúgy érvényes valóság, mint a többségé. Az észlelés más valósága figyelmeztet arra, hogy az a filozófiai alapállás, amit Arisztotelész és nyomában Aquinói Tamás vallott, miszerint a valóság érzékszerveinken át megtapasztalható (és nem homályos képzelgésekre kell hallgatnunk), legalábbis korlátozottan értelmezhető. Az érzékszervi észlelésnek tehát többoldalúnak, ellenőrzöttnek és több egyén tapasztalatainak az egybevetésével árnyaltan kell történnie. Valójában mindenki egyedi, saját világában él, amiben vannak átfedések másokkal, de tökéletes egyezés nem létezik. A diktatúrák pontosan ezért nem működnek.
Mindenkinek egyedi hallása van, ennek járunk most utána.
Kísérletek
E rövid bevezető után következzen a kísérleteket bemutató két videó. Az előadó buzdít minket a különféle vélemények ütköztetésére. Ha egyedül nézed a videókat, akkor is megteheted ezt, mivel itt most a kifejezetten ilyen jellegű kísérleteknél (tehát nem mindnél) leírom az általam tapasztaltakat. Maga az előadó is több alkalommal megteszi ezt, érzékelésem hol egyezik az övével, hol nem.
I. Videó (18 perc)
Villanó illúzió
A nagy átlag az utolsó esetben két sípszót és két felvillanást hall és lát. Én három felvillanást és három sípszót. Te?
A hangszóró árus trükkje
Itt az lett demonstrálva, hogy a reklámok miként vernek át bennünket. Mindazonáltal nekem az első hangszóró hangja tetszett jobban, pedig....
Borbélyrúd illúzió
Nem folyamatosan emelkedő hangot hallok, hanem időnként visszaugrik és újra emelkedni kezd. Visszafelé viszont én is folyamatos csökkenést érzékelek.
Abszolút hallás?
A dallamtapadás jelensége arra utal, hogy mindenkinek van abszolút hallása, a többségnek azonban ez a tudattalanban képes csak működni, és keveseknek adatik meg a tudatosulása.
Ugráló torony
Semmit se hallok. Te?
A vizuálisan kiváltott hallásreakció a szinesztézia egy formája, amikor a valamelyik érzékszervünk által közvetített inger aktivál egy másik érzetet. Ezek az érzetek más és más helyzetekben fordulhatnak elő.
Az ibolya ízű fagyihoz kapcsolódó íz-szag szinesztéziáról nekem az a gyerekkori élményem jut eszembe, amikor egy feliratos filmet néztünk, és megkérdeztem, hogy "ti is olvassátok?" - mire azt a választ kaptam, hogy ez román adó, a felirat román nyelvű. És tényleg, ettől kezdve már én se tudtam "megérteni", miről beszélnek. A jelenség mögött itt is a szinesztézia egyik megnyilvánulási formája lehetett. Ha neked, akárcsak nekem a számokhoz, a hét napjaihoz, a hónapok neveihez, a személynevekhez stb. színek kapcsolódnak, akkor a klasszikus szinesztéziában vagy érintett.
Földönkívüli zongora
Nekem tökéletesen működik. Neked?
Induljon a banzáj..
Azonnal felismerhető a dallam. Te hallod?
II. Videó (26 perc)
Azt, ahogy az agyunk a hangokat feldolgozza nem írható le egy univerzális szabályrendszerrel. Saját egyedi tulajdonságaink is hatással vannak rá. Szó szerint mindenkinek egyedi hallása van, és ugyanez igaz a látásra is. Mindez pedig befolyásolja a gondolkodásunkat, vagyis mindenkinek egyedi a gondolkodása.
Csíkos ruha
Mindezt bizonyítja az a ruha, amely néhány éve felrobbantotta az internetet, amit én fehér-arany csíkozásúnak látok (középső kép), ám mások határozottan állítják, hogy kék-fekete csíkozású. Senkinek nincs igaza, és senki nem téved ebben a kérdésben, egyszerűen máshogy látunk, másként működik a látásunk. Ezt nemcsak életkorunk és nemünk befolyásolja, de az is, hogy koránkelő vagy későn fekvő típusú emberek vagyunk-e. Ennek az optikai diszkrepanciának természetesen megvan a párhuzama a hangok világában is.
Janny vagy Laurel?
Számomra egyértelműen Janny (47%). A többiek azt hallják, hogy Laurel (53%). És te? Valójában ugyanazt halljuk, de az agyunk másként értelmezi a hallottakat. Az átlagember ilyenkor idiótának tartja a másikat, pedig senki nem téved, és senkinek nincs igaza. Egyszerűen különbözőek vagyunk, és nem egyformán működik a hallásunk.
Triton paradoxon
Ugyanolyan audioillúzió, mint amit az előző kísérletnél tapasztaltunk, vagyis mindenkinek egyéni válasza van rá. Számomra minden esetben a mélyebb hangot követi a magasabb hang. Az eredményt sok minden befolyásolja, például az, hogy milyen hangról indul az oktávsorozat, illetve az is, hogy milyen nyelvet beszélünk. A nyelv tehát gondolkodásmódot is jelent.
A kutatások igazolták, hogy az értelmezést az is befolyásolja, hogy földrajzilag a világ melyik pontján nevelkedtünk. Ez alátámasztja a pszichogeográfiai elméletet (hegyvidéki, alföldi, dombsági, vízparti típusú jellemek). Láthatjuk ennek urbanizációs változatát a falusi, kisvárosi, nagyvárosi mentalitásokban, vagy városon belül ez eltérő kerületekben tapasztalható különbségeknél, ami nemcsak vagyoni-kulturális különbségekből adódik (környezeti meghatározottság). Az épületek építészeti milyensége is hatással lehet jellemünkre. Egyszerűen arról van szó, hogy minden, így a környezet is hatással van a pszichénkre.
Oktáv illúzió
Ettől a ponttól kezdve fontos a fülhallgató használata.
Egy hangot hallottam kattanásokkal, az előadó valami mást. Amikor külön mutatta be a hangokat, vagy együtt ugyanabban a fülben, azt hallottam, amit ő. Amint a két fülben felváltva jelennek meg, ismét csak egyetlen hangot hallok kattanással. Akik azt hallják, amit az előadó, azoknál szerepet játszik, hogy bal vagy jobbkezes-e az illető. A két hang irányát koncentrálással megváltoztathatjuk, vagyis befolyásolhatjuk agyunkat.
Deutsch skála illúzió
Csak egy dallamot hallok.
Binaurális lebegés
A külön-külön fülbe érkező 2000Hz és 2005Hz-nél is hallom a lebegést.
Virtuális reggeli
A második videó végén hallható virtuális hajvágáshoz hasonló hanghatások hallhatók a Pink Floyd több számában. A 80-as években Pesten a Planetáriumban egészen különleges pszichoakusztikus hatásokat produkáló fényműsorban hallgattam felvételeiket. Itt most egy virtuális, pontosabban pszicheledikus reggelit fogyaszthatunk el 1970-ből. Ami a 13 perces felvételből minket most témánk szempontból érdekel az a 0:00-1:30, 3:30-4:40, és a 11:50-12:59 részek.