A metafizika kifejezés eredete
Az antik filozófia hanyatlásának idején, ami időszámításunk előtt 300 évvel kezdődött, és a kereszténység előtti első századig tartott, Arisztotelész írásainak kis híján nyoma veszett. Itt-ott kéziratok, előadás-tervezetek, előadás-jegyzetek maradtak fenn. Amikor a kereszténység előtti első században rendszerezni akarták a teljes életművet, egy sajátos problémával szembesültek. Három filozófiai diszciplína állt rendelkezésre: logika, fizika, etika. Mármost Arisztotelész értekezései között ott voltak azok is, ahol ő maga mondja, hogy ezek képezik a tulajdonképpeni filozófiát, amelyek az általában vett létezőre és a tulajdonképpeni létezőre kérdeznek. Ezeket az írásokat az életmű rendszerezői nem tudták egyik említett diszciplínába sem behelyezni. Arisztotelész tulajdonképpeni filozófiai művei nem illetek a filozófia egyik ágába sem. Zavarban voltak, mert Arisztotelész filozófiája sehova sem tartozott, de ki sem hagyhatták a filozófiából az igazi filozófiai írásait. Teljesen tisztán kell látnunk a helyzetet: a filozófiának a lényegi része nem hagyta magát elhelyezni a filozófiában.
Utánanéztek tehát, hogy a tulajdonképpeni filozófia nem áll e vajon vonatkozásban valamelyik diszciplínával? És csakugyan találtak ilyet: az értekezésekben olyan kérdések is voltak, mint ami a fizika, vagyis a természetfilozófia alapvetését képezik. Arisztotelész tulajdonképpeni filozófiája tehát olyan kérdéseket tárgyal, mint amit az iskolai filozófia a fizika témakörében, ám sokkal alaposabban és részletesebben. Arra tehát nem volt mód, hogy minden további nélkül a fizikába illesszék, hanem csak melléje, a fizika mögé helyezhetik, a fizika utáni helyre sorolhatják. A tulajdonképpeni filozófia tehát a fizika után, a fizika mögött címen szerepel immár. Lényeges, hogy egy olyan fatális szituáció állt elő, ahol a tulajdonképpeni filozófia, vagyis az első filozófia megjelölése nem tartalmi, nem sajátos problémája alapján történik, hanem olyan címmel, ami a helyére utal az írások külsődleges rendje szerint. Amit mi metafizikának hívunk, az egy olyan kifejezés, amely tanácstalanságból ered, egy tisztán technikai cím, ami tartalmilag semmit se mond.
Martin Heidegger
Irodalom
Martin Heidegger: A metafizika alapfogalmai. Világ - végesség - magány. Osiris Kiadó, 2004.