Peryermenias: TGM - Debord (1)

Bevezető

1. Tamás Gáspár Miklós 2012 őszén 8 részes előadássorozatot tartott az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében A forradalom mint Gesamtkunstwerk: Guy Debord, 1968, szituacionizmus és a második avant-garde címmel.

2. TGM kurzusán Guy Debord A spektákulum társadalma című kötetét interpretálta a hallgatóságnak. A nyolc előadás összesen mintegy 12 óra hosszúságú volt, ebből 10,5 órányi TGM beszéd érhető el, ezeket dolgozom most föl nyolc részben a gyors áttekinthetőség érdekében. Igyekeztem TGM előadói stílusát, az érdekfeszítő kitérőket előtérbe helyezni. Olyan háttérinformációkat emelek ki, amelyek fölött könnyen elsiklanak a hallgatók, holott fontos adalékokról van szó a kép egésze szempontjából.

3. Amint említettem, nem az összes előadás érhető el. Az elsőről, amely az 1968. évi forradalmakról, a velük kapcsolatos előítéletekről, rágalmakról és amnéziákról szólt, a legnagyobb sajnálatomra nem készült felvétel, és semmi más módon sem jutottam hozzá. Így az első előadás ismretetése helyett TGM más 1968-as témájú írását likeltem be. Mindenek előtt azonban ejtsünk néhány szót magáról Debordról és művéről.

Guy Debord

4. Guy Ernest Debord (1931-1994) francia filozófus, forradalmár, filmrendező, képzőművész, a Letterist International tagja, majd abból kinőve, annak baloldali irányzatából megalapítja a Szituacionista Internacionálé radikális liberális-marxista, avantgard (elsősorban dadaista és szűrrealista) politikai-művészcsoportot. 1994-ben öngyilkos lett.

5. Debord az 1968-as forradalom vezéralakja és teoretikusa. Az 1967-ben megjelent A spektákulum társadalma kötet a 68-as forradalom elméleti háttere, és kirobbantója. A 68-as forradalom sajátossága az, hogy a történelemben először fordult elő egy olyan lázadás, amit nem a nyomor, nem egy válság, hanem a pozitív gazdasági helyzet, a jóléti társadalom perspektívátlansága váltott ki. A Szovjet-blokk ebből kimaradt, az itteni 68-as megmozdulásoknak, ha történtek egyáltalán, egészen más mozgatói voltak. A nyugati-világ történelmében azonban ez egy jelentős mozzanat, és aszerint is van elraktározva a kollektív emlékezetben. Az újbaloldal forradalma volt szemben nemcsak a kapitalizmussal, hanem a szovjet diktatúrával is.

A spektákulum társadalma

6. Debord műve formailag Wittgenstein munkáihoz hasonló, rövid, pontokba szedett kijelentések folyama. Debord sok esetben vendégszövegeket, illetve átalakított vendégszövegeket alkalmaz. Munkája egyfajta művészi koncepció által megalkotott filozófia. Debord egész életműve inkább tekinthető kulturális alkotásnak semmint politikai aktivizmusnak.

7. Debord alapvetése az, hogy a kapitalizmus világában a valóságot a látvány foglalja el, és ez a látványvilág az emberi kapcsolatoknak is lényege lett, alakítja és meghatározza a társadalom tagjainak világképét. A tőke megtestesült, leginkább emblematikus módon a World Trade Centerben, nem véletlen vált célponttá. Ebben a közegben a háború látványa elsőként a Falklandi-háborúban (1982) valósult meg, amiről a BBC tudósított, majd az első Öböl-háborúban (1991) a CNN mellett már maguk a bevetésen lévő eszközök is közvetítették a látványt.

8. Ez a vizuális kultúra totalitása, ahol a látvány határozza meg a tudatot, az áru tesz ilyenné vagy olyanná a cégek jelképei és reklámjai által. Az emberek nem önmagukká lesznek, hanem valakit utánoznak, akkor leszel önmagad, ha valamely cég trendjét követed, és nem veszed észre, hogy az arc nem a tiéd, csak hordod valakiét (Sülyi Péter). Az egyéniség eltörlése valósul meg a tömegtermelés típusaival. Az egész a középkori kultúrával van kapcsolatban, a marketing a vallás szerepét célozza a barnd-építésekor.

9. A spektákulum társadalma a látvány mint a megtévesztés társadalma, ahol a látszat a cél (Sülyi Péter). Ma az egész világ bekamerázva, Google-térképen képpé merevítve, okostelefonokkal rögzítve és szelfizve rövidesen egy metaverzumban látvánnyá és áruvá válunk magunk is. A metaverzum a nagy gondolat-meghatározó pótvallás, amely úgy veszi el időnket és határozza meg figyelmünket, mint a középkor vallásai. Debord víziója ezzel szemben egy olyan társadalom, ahol nem az ipari termelés határozza meg az embert, a tanulást, a mindent, hanem a művészet társadalma lesz, ahol nem lesz munka, helyét a szabad cselekvés váltja fel. Ehhez viszont az kell, hogy a Gép megálljon. Egyenlőre azonban a spektákulum társadalma az eredeti latin jelentésében (spectaculum) jól működő színházi látványosság, ahol:

Látszatfátylat lenget, fúj a látszatszél,

S te vakon, vakon, boldogan és vakon akármit elhinnél.

(Sülyi Péter)