Az ember léte így vagy úgy halál-felé-való lét. Az ember valamilyen módon viszonyul a halálhoz, pontosabban a saját halálához. Ennek az az oka, hogy az ember képes elgondolni halálát, tud legvégső valóságáról, felfogja és megérti a jelenvalólét sorsát. Egyedül az embernek van valamilyen viszonya a halálhoz, mert egyedül az ember tud arról, hogy meg fog halni. Ebből a legvégső eseményből önmagunkat megérteni azt jelenti, hogy a legvégső esemény értelmében cselekedni. A saját halálról tudó szabad-létet nevezzük a jelenvalólét tulajdonképpeni önmaga-létének. A halállal való szembesülés képessége a halálhoz viszonyuló szabadság, a lenni-tudás képessége, az önmagunkká levés végső aktusa.
Irodalom
Martin Heidegger: A metafizika alapfogalmai. Világ - végesség - magány. Osiris Kiadó, 2004.